Aszteroidák és kisbolygók

Az Pholus az asztrológia egyik legmisztikusabb és legkülönösebb égiteste. Nem a klasszikus fő kisbolygók közé tartozik, hanem az úgynevezett kentaur-aszteroidák közé, amelyek a Szaturnusz és a Neptunusz pályája között mozognak. Ezeket az égitesteket gyakran hídnak tekintik a tudatos és a tudattalan világ között, mert nagyon mély lelki folyamatokat képesek megérinteni.

A Pholust 1992-ben fedezték fel, és az egyik első ismert kentaur volt. A Nap körüli keringési ideje körülbelül 92 év, ezért rendkívül lassan mozog az állatövön. Emiatt generációs hatása is van, ugyanakkor a személyes horoszkópban nagyon intenzív pontokat aktiválhat.

Astraea az asztrológiában az igazság, a tisztaság, a belső erkölcsi iránytű és a spirituális rend egyik szimbóluma. Ő testesíti meg azt a belső érzést, amikor az ember ösztönösen tudja, mi igaz, mi tiszta és mi méltó, még akkor is, ha a külvilág éppen káoszos vagy zavaros.

Astraeát 1845-ben fedezte fel Karl Ludwig Hencke német amatőr csillagász. A Naprendszer fő kisbolygóövében található, a Mars és a Jupiter között kering. A Nap körüli útját nagyjából 4 év és 1 hónap alatt teszi meg, ezért viszonylag lassan halad az állatöv jegyein keresztül.

Hygiea az asztrológiában az egészség, a testi-lelki tisztaság, az öngondoskodás és az egyensúly egyik legfontosabb szimbóluma. Bár sokáig kevésbé ismerték, az utóbbi években egyre többen figyelnek rá, mert nagyon pontosan megmutathatja, hogyan bánunk saját energiánkkal, mennyire figyelünk a testünk jelzéseire, és hol van szükségünk gyógyulásra vagy tisztításra az életünkben.

Hygieát 1849-ben fedezte fel Annibale de Gasparis olasz csillagász. A Naprendszer fő kisbolygóövében található, a Mars és a Jupiter között kering, akárcsak a legismertebb aszteroidák többsége. Mérete alapján az egyik legnagyobb ilyen égitest, sőt a csillagászok egy ideig azt is vizsgálták, hogy megfelelhet-e a törpebolygó kategóriának.

A Nap körüli keringési ideje körülbelül 5 és fél év. Ez azt jelenti, hogy lassan halad végig az állatövön, ezért a hatása egyszerre személyes és kollektív jellegű is lehet.

Pallas Athene az egyik legérdekesebb aszteroida az asztrológiában. Az intelligencia, a stratégiai gondolkodás és a belső bölcsesség jelképeként tartják számon. Azt mutatja meg, hogyan gondolkodunk összefüggésekben, hogyan oldunk meg problémákat, és miként használjuk az intuíciónkat és az értelmünket együtt. 

1802-ben fedezte fel Heinrich Wilhelm Olbers német csillagász, alig néhány évvel az első aszteroidák megtalálása után. A Naprendszer fő kisbolygóövében kering a Mars és a Jupiter között, akárcsak a Vesta. Mérete alapján a legnagyobb aszteroidák közé tartozik, és különleges pályája miatt a csillagászok számára ma is izgalmas objektum.

Az Vesta az egyik legismertebb és legkülönlegesebb aszteroida az asztrológiában, sokan külön figyelmet szentelnek neki a horoszkóp értelmezésekor.

A Vestát 1807-ben fedezte fel Heinrich Wilhelm Olbers német csillagász. A Naprendszer fő kisbolygóövében található, a Mars és a Jupiter között kering. Ez az övezet rengeteg kisebb égitest gyűjtőhelye, és a Vesta ezek közül az egyik legnagyobb. Olyan jelentős objektum, hogy a tudósok sokáig bolygószerű testként tekintettek rá. Átmérője körülbelül 525 kilométer, vagyis egy kisebb országnyi méretű égitest.

A Nap körüli keringési ideje nagyjából 3,6 év. Ez azt jelenti, hogy ennyi idő alatt halad végig egyszer az állatöv teljes körén. Egy-egy jegyben általában több hónapot tölt, ezért generációs és személyes jelentősége is lehet.

Amikor asztrológiáról beszélünk, a legtöbben automatikusan a bolygókra gondolunk: Nap, Hold, Merkúr, Vénusz és így tovább. Valóban ezek adják a horoszkóp alapját, azonban a modern csillagászati felfedezéseknek köszönhetően egyre több égitest került be az értelmezési rendszerbe, így köztük az aszteroidák is.

Az asztrológia tehát nemcsak a bolygók mozgását követi nyomon, hanem számos kisebb égitestét is, amelyek finomabb, árnyaltabb jelentésrétegeket adnak hozzá a képlethez.

Egy blogbejegyzés sorozatban a legismertebb aszteroidák jelentését szeretném részletesebben bemutatni. Ezek mind egy-egy jól körülírható archetípust képviselnek, például gyógyító mester, gondoskodó anya, bölcs női harcos, papnő.

Ezek az égitestek egyébként nem egy helyen találhatók a Naprendszerben. Vannak köztük az aszteroidaövben keringők (például Ceres, Pallas, Juno, Vesta), úgynevezett kentaur típusú objektumok (mint Chiron és Pholus), és még távolabbi, külső térségekhez kapcsolódó égitestek is (például Sedna vagy Eris). Ez az elhelyezkedés szimbolikusan is érdekes, mintha különböző tudatszinteket, tapasztalati rétegeket képviselnének a nagyon személyestől egészen a kollektív, sőt transzperszonális szintekig.

Ezeket az égitesteket szeretném egy kicsit közelebb hozni nektek és megmutatni, hogyan lehet őket értelmezni a gyakorlatban is.

Az első részben az egyik legkülönlegesebb ilyen égitesttel kezdünk: Chironnal, a sebzett gyógyító archetípusával.

Eris egy törpebolygó a Naprendszer külső, távoli régiójában, a Kuiper-övön túl (a Plútótól is távol) a Naprendszer peremén helyezkedik el. Rendkívül nagy távolságban kering a Naptól, pályája erősen elnyúlt, és körülbelül 557 év alatt tesz meg egy teljes keringést. Ez azt jelenti, hogy egy-egy jegyben nagyon hosszú időt tölt, így hatása inkább generációs, kollektív szinten érvényesül.

Az asztrológiában a Lilith neve ma már szinte mágnesként vonzza a figyelmet. Sokak számára titokzatos, sőt kissé tabudöntögető jelentéstartalmak kapcsolódnak hozzá. Azonban fontos tisztázni, hogy amikor Lilithről beszélünk, valójában nem egyetlen dologról van szó.

Egyrészt létezik egy valódi, fizikai égitest, a 1181 Lilith nevű aszteroida, amely a Mars és a Jupiter közötti fő kisbolygóövben kering. Ez tehát egy konkrét, távcsővel megfigyelhető objektum, saját pályával és keringési idővel.

Másrészt viszont – és az asztrológiai gyakorlatban sokkal gyakrabban – egy úgynevezett elméleti pontra utalnak, amelyet Fekete Hold Lilithnek nevezünk. Ez nem egy égitest, hanem a Hold pályájának egy speciális pontja, az a hely, ahol a Hold a legtávolabb kerül a Földtől (az apogeum).

Mi most a Fekete Hold Lilith jelentését nézzük, mert egységesen elfogadott jelentéssel bír és az asztrológiai gyakorlatban jóval gyakrabban használják. Amikor valaki Lilithről beszél a horoszkópban, szinte biztos, hogy erre gondol. Szimbóluma egy félkör (mint egy fekete Hold) alatta egy kereszttel.

A Juno az egyik legkorábban felfedezett aszteroida a Naprendszerben, hivatalosan a fő kisbolygóöv tagja. Ez az öv a Mars és a Jupiter pályája között helyezkedik el, és több százezer kisebb-nagyobb égitestet tartalmaz. Junót 1804-ben fedezte fel Karl Ludwig Harding és a negyedikként azonosított kisbolygó volt.

Pályája enyhén elnyúlt, vagyis nem tökéletes kör alakú. A Nap körüli keringési ideje körülbelül 4,36 földi év, tehát ennyi idő alatt tesz meg egy teljes kört a Nap körül. Méretét tekintve nagyjából 230–250 km átmérőjű, ami ugyan jelentősnek számít az aszteroidák között, de eltörpül például a Ceres mellett. Érdekesség, hogy felszíne viszonylag fényes, ezért bizonyos körülmények között akár kisebb távcsővel is megfigyelhető.

Sedna egy rendkívül távoli égitest a Naprendszerben, amelyet 2003-ban fedeztek fel. Nem tartozik a klasszikus bolygók közé; a Neptunuszon túli térségben keringő úgynevezett transzneptun objektumok közé sorolják. Pályája rendkívül elnyújtott, és olyan messzire távolodik a Naptól, hogy gyakran már nem is a Kuiper-öv részeként, hanem az annál is távolabbi, úgynevezett Oort-felhő belső tartományához kötik. Ez az extrém távolság és elszigeteltség szimbolikusan is fontos szerepet kap az asztrológiai értelmezésekben.